Miért rozsdásodnak a horganyzott csövek?

Horganyzott cső az építőiparban és az iparban elterjedt csőanyag. Felületét cinkréteg borítja, hogy az acélcső belsejében lévő vaselemek ne érintkezzenek a külső levegővel és nedvességgel, ezáltal korrózió- és rozsdagátló szerepet töltenek be. Sok felhasználó azonban azt tapasztalta, hogy a horganyzott acélcsövek még mindig rozsdásodhatnak a horganyzott csövek használata során. Tehát miért rozsdásodik a horganyzott cső? Mi az oka a horganyzott csövek rozsdásodásának? És milyen hatással lesz a rozsdája a tényleges használatra? Ez a cikk részletesen elmagyarázza ezeket a kérdéseket, és remélem, hogy hasznos lesz az Ön számára.

Mi az a horganyzott cső?

A horganyzott cső olyan cső, amely korróziógátló réteget képez az acélcső felületén lévő cinkréteg bevonásával, hogy javítsa a cső korrózióállóságát. A horganyzás célja, hogy megakadályozza magát a csövet az oxidatív korróziótól a közegekkel, például levegővel és vízzel való érintkezés következtében. A horganyzott réteg különösen zord környezetben, például páratartalom és só használatakor nyújt nagy védelmet.

A különböző horganyzási eljárások szerint a horganyzott csöveket tűzihorganyzott csövekre és elektrohorganyzott csövekre lehet osztani.

• Tűzihorganyzott cső: A tűzihorganyzás során az acélcsövet egy bizonyos hőmérsékletre melegítik, és egy folyékony cinktartályba merítik. Kémiai reakciók révén a cinkréteg egyesül az acélcső felületével, és cink-vas ötvözet réteget képez. A tűzihorganyzott csövek cinkrétege vastagabb, általában 60-80 mikronig terjed, és jó korrózióállósággal rendelkezik.
• Elektrohorganyzott cső: Az acélcső felületén galvanizálással vagy szórással borítják a cinkréteget. Az elektromosan horganyzott csövek cinkrétege viszonylag vékony, általában 5-15 mikron közötti. Bár a korróziógátló hatás nem olyan jó, mint a tűzihorganyzásé, a cinkréteg egyenletessége a feldolgozás során szabályozható.

A horganyzás korróziógátló elve

A horganyzott csövek korróziógátló elve a cink „áldozati anód” hatásán alapul. A cinkréteg fémaktivitása erős. Amikor a cső felületét külső környezet éri, a cink először oxidációs reakción megy keresztül, és cinkrozsdát (ZnO) hoz létre. Ez a cinkrozsdaréteg képes elkülöníteni az oxigén és a nedvesség további erózióját, és megvédi az acélcsőtestet a korróziótól.

Miért érdemes horganyzott csövet?s Rozsda?

Bár a horganyzott csövek cinkrétege elméletileg hatékonyan megakadályozza a korróziót, a gyakorlatban mégis előfordulhat rozsda. A horganyzott csövek rozsdásodásának okai általában a következők:

A cinkréteg károsodása:

A horganyzott csövek felületi védőrétege cinkrétegből áll. Ha a horganyréteget használat közben mechanikai hatások, kopás, karcok és egyéb tényezők befolyásolják, a cinkréteg leeshet vagy eltörhet, és a szabadon lévő acélcső felülete ki van téve a külső környezet hatásának, és hajlamos a korrózióra. Ez a helyzet gyakrabban fordul elő csővezeték-szerelés során, különösen olyan helyeken, mint például a csőkönyökök és a csatlakozások, ahol a cinkréteg sérül a gyakori működés miatt.

Galvanizálási minőségi problémák:

A horganyzott csövek korróziógátló hatása közvetlenül összefügg a cinkréteg vastagságával és egyenletességével. Ha a horganyzott cső gyártási folyamata nem minősített, ami egyenetlen cinkrétegvastagságot vagy rossz cinkréteg tapadást eredményez, az egyes területek szabaddá teheti az acélcső felületét, növelve a korrózió kockázatát.

• Egyenetlen cinkrétegvastagság: Ha a horganyzási folyamat során a cinkréteg vastagsága egyenetlen, akkor a gyenge területek korróziónak vannak kitéve.
• A cinkréteg rossz tapadása: A horganyzott réteg nem tapad szilárdan az acélcső felületéhez, és külső erő hatására könnyen leesik, ami a cső rozsdásodását okozza.
• Horganyzási folyamat hibái: A tűzihorganyzás során, ha a cinktartály hőmérséklete instabil, a bemerítési idő túl hosszú vagy túl rövid, a cinkréteg minősége romlik, sőt a horganyzás felületén hibák keletkeznek. a csövet.

A környezeti tényezők hatása:

A horganyzott csövek rozsdája szintén szorosan összefügg a környezettel, amelyben elhelyezkednek.

• Páratartalom és klíma: A magas páratartalom és a párás éghajlati viszonyok felgyorsítják a cinkréteg oxidációs folyamatát, különösen gyakori hőmérséklet-változások esetén a cső felülete hajlamos a páralecsapódásra és vízcseppeket képezni, tovább gyorsítva a korróziót.
• Sópermetes korrózió: A tengerhez vagy sós-lúgos területekhez közeli csövek különösen érzékenyek a sópermetes korrózióra. A sópermet a cső felületéhez tapad, elektrolit környezetet képezve, így a cinkréteg könnyen korrodálódik, ami az alapfém feltárulását, majd rozsdásodását okozza.
• Savas és lúgos környezet: A savas és lúgos gázokat tartalmazó környezetek, például ipari területek és vegyi üzemek szintén felgyorsítják a horganyzott csövek korrózióját. A korrozív anyagok, például a savas gázok, szulfidok és kloridok erős korrozív hatást fejtenek ki a horganyzott csövekben.

A víz minőségének hatása:

A víz minősége közvetlenül összefügg a horganyzott csövek korróziós sebességével. Egyes erősen korrozív vízkörnyezetekben (például savasabb anyagokat tartalmazó vízforrásokban) még a horganyzott csöveket is nehéz elkerülni a rozsdásodás.

• Víz pH-értéke: A víz pH-értéke közvetlenül befolyásolja a horganyzott csövek korróziós sebességét. A savas víz (7 alatti pH-érték) erős korrozív hatást fejt ki a cinkrétegre, ami miatt a cinkréteg feloldódik.
• Kemény víz és lágy víz: A kemény víz több ásványi anyagot (például kalcium- és magnéziumiont) tartalmaz. A horganyzott csövön keresztül történő hosszú távú szállítás során könnyen vízkő keletkezhet a cső belső falán, elősegítve a korróziót. A lágy víz általában aktívabb és könnyen reagál a cinkkel, felgyorsítva a cink oldódását. 
• Maró anyagok: Ha a víz korrozív anyagokat, például szulfidot és ammóniát tartalmaz, a horganyzott csövek korróziós sebessége felgyorsul, és akár súlyos csővezeték-szivárgást is okozhat.

Elektrokémiai korrózió:

Az elektrokémiai korróziós jelenséget az a potenciálkülönbség okozza, amely akkor keletkezik, amikor különböző fémek érintkeznek elektrolitos környezetben, ami fémkorróziót eredményez. A horganyzott csőrendszerben az elektrokémiai korrózió főként a következő helyzetekben fordul elő:

• Különböző fémek érintkezése: Amikor a galv cső közvetlen érintkezésben van más fémekkel (például rézzel, alumíniummal stb.), a potenciálkülönbség megléte miatt a cink, mint feláldozó anód, más fémek előtt korrodálódik, ami a horganyzott cső felgyorsult korrózióját eredményezi.
• Csővezeték csatlakozások: A csővezeték, kábelvédő csövek és egyéb helyeken gyakran áram- vagy potenciálkülönbség halmozódik fel, ami súlyosbítja a korróziós reakciót.

A cinkréteg gyengített áldozati anód hatása:

Bár a cink feláldozó anód hatása hatékonyan meg tudja akadályozni a korróziót, ha a cinkréteg túl vékony vagy korrozív környezetben idő előtt elhasználódik, az áldozati anódhatás gyengül, ami az acélcső mátrixának expozícióját eredményezi, ami növeli a korrózió kockázatát. rozsda.

• Nem megfelelő cinkrétegvastagság: Ha a horganyzott cső cinkrétege túl vékony, a cink védőhatása gyorsan meghibásodik, és az acélcső korróziós folyamata felgyorsul.
• A cinkréteg idő előtti elhasználódása: Hosszú távú használat során, különösen erősen korrozív környezetben, a cinkréteg túl gyorsan elfogy, az áldozati anódhatás gyengül, és az acélcső mátrixa fokozatosan szabaddá válik.

A rozsda hatása a horganyzott csövekre

1) Csökkentett csövek tartóssága:Egyszer galv csövek rozsdásodnak, teherbírásuk, nyomásállóságuk és ütésállóságuk csökken, élettartamuk pedig jelentősen lerövidül. A korrózió által okozott csőöregedés miatt nem képes ellenállni a nagynyomású vízáramlás vagy egyéb munkakörülmények közötti igénybevételnek, könnyen elszakad vagy szivárog.

2) Vízszennyezés:A horganyzott csövek korróziója által okozott cinkszennyezés negatív hatással lehet a környezetre. Különösen a települési vízellátó rendszerekben a cink szivárgása vízszennyezést okozhat, és befolyásolhatja az ivóvíz biztonságát. Ezenkívül a rozsdás csövek szivárgása bizonyos szennyezést okozhat a környező talajban és a növényzetben, ami befolyásolja az ökológiai környezetet.

3) A szerkezeti biztonságot fenyegető veszélyek:A horganyzott csövek korróziója nemcsak magát a csöveket érinti, hanem a csövek csapágyszerkezetét is. Például az elektromosság és a kommunikáció területén gyakran horganyzott csöveket használnak a kábelek megtámasztására és védelmére. Ha a horganyzott csövek erősen korrodáltak, az a kábelek törését vagy a külső védőréteg károsodását okozhatja, ami viszont az egész rendszer stabilitását és biztonságát befolyásolja.

Korróziógátló intézkedések horganyzott csövekhez

A horganyzás minőségének javítása

A horganyzott csövek korróziógátló képességét nagymértékben javíthatja, ha a cinkréteg egyenletessége, vastagsága és tapadása megfelel a szabványoknak. A gyártási folyamat során a horganyzási oldat hőmérsékletét, koncentrációját és egyéb folyamatparamétereit szigorúan ellenőrizni kell a cinkréteg minőségének biztosítása érdekében.

Kerülje el a mechanikai sérüléseket

A csővezeték szállítása, felszerelése és használata során meg kell akadályozni a mechanikai sérüléseket és kopást. A horganyzott cső felületének ütközése, megkarcolása vagy ütközése után a cinkréteg könnyen megsérül, így az acélcső alapfémje szabaddá válik, ami könnyen korróziót okoz. Ezért legyen óvatos a telepítési folyamat során, hogy elkerülje a cinkréteg sérülését. A mechanikai sérülések a következő intézkedésekkel csökkenthetők:

• Használjon puha csomagolóanyagokat: Szállítás és kezelés során használjon puha védőanyagokat, például habot, műanyag fóliát stb. a cső becsomagolásához, hogy csökkentse az ütközést és a súrlódást.
• Kerülje a közvetlen kopogtatást a szerelés során: Használjon professzionális szerelőeszközöket, például csőtartókat és bilincseket, hogy elkerülje a cső közvetlen kopogását.

Korróziógátló bevonat és kiegészítő horganyzott réteg

Olyan helyekre, ahol a horganyzott fémcső zord környezetben használják, további korróziógátló bevonatokat lehet felvinni a cső külső felületére. Ezek a bevonatok általában olyan anyagokból készülnek, mint az epoxigyanta, poliuretán, polietilén stb., amelyek tovább javíthatják a korróziógátló teljesítményt és meghosszabbíthatják a horganyzott cső élettartamát.

• Epoxi bevonat: Jó tapadás- és korrózióállósággal rendelkezik, és alkalmas igényes ipari környezetben.
• Polietilén bevonat: Az eltemetett csövek esetében a polietilén bevonat hatékonyan megakadályozza a nedvesség, savas és lúgos anyagok behatolását és megakadályozza a korróziót.

Ezen kívül néhány speciális esetben, amikor a cinkréteg részlegesen megsérül, az újrahorganyzás módszerével javítható a sérült terület és helyreállítható a cső korróziógátló képessége.

A környezeti kontroll erősítése

A horganyzott csövek kiválasztásakor figyelembe kell venni beépítési környezetüket. Nedves, nagy sótartalmú, savas vagy lúgos környezetnek kitett csövek esetében lehetőleg nagyobb korrózióállóságú csöveket kell kiválasztani, vagy meg kell tenni bizonyos intézkedéseket a környezet szabályozására.

• Csökkentse a magas páratartalmú helyeknek való kitettséget: Például nedves területeken vagy szabadtéri környezetben próbáljon meg olyan intézkedéseket tenni, amelyek csökkentik a csövek expozíciójának idejét és területét, például óvóhelyek, tetők stb.
• A szellőzés feltételeinek javítása: A légáramlás erősítésével csökkenti a nedvesség visszatartását a cső felületén és lassítja a korróziós reakciót.

Rendszeres ellenőrzés és karbantartás

A rendszeres ellenőrzéssel időben felfedezhetők a korróziós problémák, és megtehetők a javítási intézkedések. Az ellenőrzési tartalom tartalmazza a horganyréteg sértetlenségét, azt, hogy a felület hámlik-e vagy repedezett-e, és hogy a cső belsejében van-e víz felhalmozódás vagy lerakódás.

• Rendszeres ellenőrzés: A szabad horganyzott csövek esetében félévente vagy évente ellenőrizhető, különösen a csőcsatlakozásoknál, könyököknél, karimáknál és más alkatrészeknél a korrózió vagy sérülések ellenőrzése céljából.
• Belső ellenőrzés: A betemetett vagy közvetlenül nem megfigyelhető horganyzott csövek esetében a cső belső falának állapota endoszkópos vizsgálattal, ultrahangos vizsgálattal és egyéb eszközökkel érthető meg.

Használjon korróziógátló szereket

Egyes csővezeték-rendszerekben, különösen víz- vagy gázvezeték-rendszerekben, korróziógátló anyagok alkalmazhatók a korrózió előfordulásának csökkentésére. Ezek az inhibitorok általában gátolják a korróziós reakciók előrehaladását azáltal, hogy megváltoztatják a kémiai környezetet a csövön belül és kívül.

• Vízminőségi kezelés: Vízvezetékekben horganyzott csöveknél vízlágyítás, vízben oldott oxigén és korrozív ionok eltávolítása és egyéb módszerek alkalmazhatók a korrózió lehetőségének csökkentésére.
• Gázvédelem: A gázszállító vezetékekben egyes védőgázok befecskendezhetők a gáz összetételének vagy nyomásának megváltoztatására és a korrózió lassítására.

Válassza ki a megfelelő csővezeték-anyagokat

A hosszú ideig extrém környezetnek kitett csővezetékrendszerekhez a horganyzott csöveken kívül néhány más, erősebb korrózióállóságú csőanyag is elérhető. Például PVC csövek, PE csövek, rozsdamentes acél csövek stb., ezek az anyagok jobb korrózióállósággal rendelkeznek, mint a horganyzott csövek, és különösen alkalmasak bizonyos speciális alkalmazásokra.

• Rozsdamentes acél csövek: A rozsdamentes acél erős korrózióállósággal és hosszú élettartammal rendelkezik, és rendkívül magas korrózióállóságot igénylő alkalmakra alkalmas.
• PE csövek, PVC csövek: Ezek a műanyag csőanyagok jó korrózióállósággal rendelkeznek, és különösen alkalmasak folyékony közegek, például víz és gáz szállítására.

A horganyzott csövek rozsdásodása gyakori probléma, de ésszerű anyagválasztással, kivitelezéssel és karbantartással a horganyzott csövek élettartama hatékonyan meghosszabbítható.

Professzionális acélgyártó vagyunk. Ha bármilyen igényed van, bármikor kapcsolatba léphet velünk!

  +86 17611015797 (WhatsApp)           [email protected]