A rosttalan acél anyagok széles körben használatosak különböző iparágakban. Különböző rosttalan acél-anyagoknak különböző merevsége van. Hogyan teszteljük a rosttalan acél merevségét?

Mi a rosttalan acél merevsége?
A merevesség egyik jelző a anyag tulajdonságainak értékeléséhez, általában az anyag képességének definiálják, hogy milyen jól ellenáll a helyi plasztikus deformációknak. Ez a képesség abból tükröződik, hogy az anyag állandóan deformálódik vagy sértődik-e, amikor külső nyomásnak, csúszáshoz vagy auszerezzel konfrontálják. Minél merevebb az anyag, annál nagyobb deformáció elleni ellenállója van, ami azt jelenti, hogy kevesebb a valószínűsége annak, hogy deformálódik.
A vasgyár akkor, amikor acélkészítményeket gyárt, néhány szabványos merevség-tesztelési módszert használnak annak meghatározására, hogy mi a merevségi értéke, amely általában segít meghatározni a húzóerőt. A rostmentes acél merevségi értéke meg foghatja állapítani, hogy alkalmas-e a tervezett felhasználásra vagy alkalmazásra.
Milyen tényezők hatnak befolyásolólag a rostmentes acél merevességére?
Sok befolyásoló tényező létezik, közös tényezők közé tartozik a kémiai összetétel, a mikrostruktúra, a hőkezelési módszer stb.
Vegyi összetevők:
- Krom: Növeli a korrozión elleni ellenállást és segít növelni a merevséget.
- Nikkel: Növeli a nyúlóságot és erősséget, ami csökkentheti a keményiséget.
- Szen: Minél magasabb a szén-tartalom, annál nagyobb a keménység, különösen a martensitikus típusoknál.
- Molybdén: Növeli a rovarmentesítést és növelheti néhány hõmérõ anyag keménységét.
Mikrostruktúra:
- Austenit struktúra: Általánosan lágy a lapos kockás szerkezet miatt.
- Ferrit struktúra: Közepes keménységet és erősséget biztosít.
- Martensit struktúra: Nagy keménység elérhetõ a transzformációs folyamatok során a gyorsulás közben.
Hőkezelés:
- Gyorsulás: A gyors hűlés magas hőmérsékletbõl növeli a keményiséget, különösen a martensitikus rostmentes acélok esetében.
- Meghősítés: A gyorsult acél melegítése alacsonyabb hőmérsékletre csökkenti a törékenységet, miközben megmarad néhány keménység.
Mik a módszerek a rostmentes acél keménységének tesztelésére?
Több különböző skálát használnak általánosan a rostmentes acél merevségi tesztelésére, amelyek közül a leggyakrabban használtak a Brinell-merevség (HB), a Rockwell-merevség (HR) és a Vickers-merevség (HV).
1. Brinell-merevség (HB)
Tesztelési módszer: A Brinell-merevségteszt egy keményített acélgömböt vagy karbidszárnyát nyom az rostmentes acél felületébe megadott terhelés alatt. Az áthajtás átmérőjét mérjük és számítjuk ki a Brinell-merevség értéket.
Egység: HB-ben (Brinell-merevségérték) adott, nagyobb értékek jelentik magasabb merevséget.
Alkalmazható anyagok: Alkalmazható a lágyabb fémes anyagokra és ötvözetre, általában olyan anyagokra használják, mint például a gusztavac, a réz és az alumínium.
2. Rockwell-merevség (HR)
Tesztelési módszer: Kicsi konus alakú fúrót használnak (általában gyémántból) vagy acél gömböt, amelyet megadott terhelés alatt nyomnak a anyagba, és mérik az áthajtás mélység-különbségét a terhelés alatt és a terhelés levétele után.
Egység: Az HR-ben jelezzük, több skálája van (például HRA, HRB, HRC stb.), közülük az HRC a leggyakrabban használt skála, amely alkalmas magasabb merevességű anyagokra (mint például a rostmentes acél).
Alkalmazható anyagok: Alkalmas magasabb merevességű anyagokra, gyorsan tesztelhető, és széles körben használnak fém-anyagok merevesség-tesztelésére.
3. Vickers-merevesség (HV)
Tesztelési módszer: A Vickers-merevesség-teszt egy gyémánt piramisszögével nyom ki egy nyomásnyomát, mérjük a nyomásnyomat egy mikroszkóp alatt, és számítjuk ki a merevességi értéket.
Egység: HV-ben jelezzük, minél nagyobb az érték, annál nagyobb a merevesség.
Alkalmazható anyagok: Alkalmazható minden félmateriálra, különösen a vékony lapok, kis minták és a felületi merevesség mérésekor.
Következtetés:
A rostmentes acél merevessége egyik fontos fizikai tulajdonsága, amely közvetlenül hat a használati tartományra és a feldolgozási tulajdonságokra. A rostmentes acél merevességének és annak befolyásoló tényezőinek ismertetésével jobban tudjuk kiválasztani a megfelelő anyagot az adott mérnöki igényekhez.